Statisztikai adatok

Taktabáj község közigazgatási belterülete:

93 ha 5116 m2

Lakosságszám:

2015.01.01. 621 f?

2014.01.01. 620 f?

2013.01.01. 621 f?

2012.01.01. 614 f?

2011.01.01. 620 f?

2010.01.01. 615 f?

2009.01.01. 623 f?

2008.01.01. 626 f?

2007.01.01. 620 f?

2006.01.01. 629 f?

2005.01.01. 628 f?

2004.01.01. 634 f?

2003.01.01. 639 f?

Taktabáj község története

Hivatalos neve:   TAKTABÁJ, de a környez? települések lakói csak BÁJ-ként említik. Ez is jelzi, hogy új az elnevezés, amely 1953 óta használatos, megkülönböztetésül szolgál: s az el?tag jelzi azt, hogy a falu határában kanyarog a TAKTA.

A falu eredete az id?számítás el?tti id?kre nyúlik vissza. Ezt igazolják az 1981-es ásatások leletei, melyek a Tokaji Múzeumban kerültek kiállításra. Anonymus Gesta Hungaroriumában említi, hogy a közeli Tarcalt honfoglalók szállták meg, s magukkal hozták, vagy már itt találták a kabarokat, akikkel együtt védték a hadászatilag fontos Taktaközt.

A községet eredeti nevén 1413-ban említik oklevélben:

“Iktassa be Bay-i István diákot a Szabolcs megyei BAY birtok felébe.”

1446-ban már BÁJ néven szerepel, a Zombori Cseh család volt itt birtokos, majd 1700-tól a PATAY család, amely innen nyerte nemesi el?nevét is. Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária építtette a faluban a ma is megtalálható kastélyt 1726-ban Tornyossi Tamás kassai mesterrel.

A helyi református templom seccoján látható ábrázolás szerint a loggiához két oldalról lépcs? vezetett. A kastélyt mandáztet? fedte, a sarkokon toronysisakok. 1890 körül átépítették.

A hozzá tartozó park igen értékes, jelenleg különleges fái és madárvilága miatt természetvédelem alatt áll.

A községben a református templomot is a Patay család építtette 1782-ben. 1867-ben újították fel.

Ma is értékes és érdekes m?emlék, bár református templom, mégis színes, festett képek és feliratok díszítik a falát, s orgonája is m?köd?képes.

A Patay család sírboltja a templomban található. A templom nevezetessége az az asztal, amelyen a SZATMÁRI BÉKÉT írták alá 1711-ben.

A gyér lakosságot f?ként 4 jobbágy háznépe alkotta, 1785-ben 395 személy, 54 lakóház, 72 család élt a faluban, melyet ekkor már BAÁJ-nak írtak. A lakók földm?veléssel foglalkoztak, s halászattal, hiszen a sokszor kiáradó Tisza, s a Takta vize hosszú ideig víz alatt tartotta terület nagy részét.

A múlt században nyomásos gazdálkodást folytattak, csak a századfordulón tértek át a váltógazdálkodásra. A XVIII. sz.-ban a jobbágyi sorból felszabadított lakosság kevés földdel rendelkezett, a határ 3/4 része a Patayak nagybirtoka volt (1822 hold). Az emberek napszámba jártak, vagy beálltak az uradalomba cselédnek, aratónak.

A XIX. század csapások sorozatát hozta Bájra: 1829-ben pestis, 1830-ban árvíz, 1831-ben kolera pusztított az elszegényed? taktaközi faluban, ahol a lakosságot a század második felében a Patayak az el?z? id?khöz képest jóval keményebben dolgoztatták. 1914-ben a faluból 55 fiatal férfi vonult be a Monarchia hadseregébe, közülük 30-an estek el a különböz? frontokon. Változásnak kellett volna bekövetkeznie az 1925-ös földreform hatására, de a kiosztásra kerül? földek gyenge min?ség?ek voltak, hasznot nem termeltek. 1945 után ismét kaptak földet az emberek, de viszonylag hamar, már 1952 körül megalakult a “Béke” elnevezés? termel?szövetkezet. Az 1956-os események hatására ez feloszlott, majd 1961-re újjászervez?dött, s megindult a közös munka a “Béke Tsz”-ben.

A falu 1948-ig Szabolcs megyéhez, a tiszalöki járáshoz tartozott, majd a tokaji aztán a szerencsi járáshoz tartozott.

Ebben az id?ben lett TAKTABÁJ. (1953)

Jelenleg   Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. A faluban 1956/57-ben megtörtént a villamosítás, megindult a buszjárat, utcák, boltok, kultúrház (1954) épült. Iskola állandóan volt a faluban, kezdetben a lelkész feladata volt, majd a tanító irányításával folyt az oktatás. Bentlakásos, internátus jelleg? tanítás volt a kastélyban az 1960-as években, szükség esetén összevont osztályokban. Majd jött a változás szele. 1970-ben központi utasításra összevont, társközsége lett Taktabáj a szomszédos Csobajnak. Ez maga után vonta az iskola körzetesítését, 1970-ben megsz?nt a tanítás. Majd a Béke Tsz egyesült a csobaji tsz-szel 1973-ban, így alalkult meg a Taktaközi MGTSZ. A Tsz irodaháza a felújított kastély épülete lett, egészen 1991-ig, akkor ugyanis megindult a felszámolási eljárás a tsz-ben. A falu lakóinak száma a kialakuló munkanélküliség miatt egyre kevesebb lett, az emberek megélhetési lehet?sége egyre rosszabb.

Aztán 1990. szeptember 30-án a falu lakói saját kezükbe vették sorsuk irányítását. Az önkormányzati választáskor az önállóságra szavaztak, 1991. januárjában megalakult Taktabáj Község Önkormányzati Hivatala.

Az azóta eltelt id?szakban a falu fejl?désnek indult. A lakók igényei, s a pénzügyi lehet?ségek szerint igyekeznek a község életét alakítani, fejleszteni.

1992. október 23-án felavatásra került a világháborús emlékm?.

Ekkor vezették be a telefont is. Utak, járdák épültek, 1995-ben megtörtént a közm?vesítés, a gáz bevezetése. A szennyvízcsatorna építési munkálatai is befejezésre kerültek 2003-ra. Folyamatosan halad a járdák építése, közterületek fásítása, virágosítása.

1995 február 1-jén végre Taktabáj lakóközösség régi vágya is teljesült, újra megindult a tanítás, nevelés a volt iskolaépületben, a tsz-t?l visszaperelt Patay-kastélyban. Azóta az Önkormányzati Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda szervezi a község kulturális életét.

2003. szeptember 1-jét?l az oktatási intézmény új nevet vett fel: PATAY SÁMUEL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA lett, ezzel is méltóképpen jelezve a kastélyépít? Patay-család iránti tiszteletét.

A névadó ünnepség igen színvonalas kulturális m?sorral, a még él? Patay családtagok jelenlétében, közéleti személyiségek meghívásával és megvendégelésével egybekötve került megrendezésre 2003.10.11-én. Pályázatok írásával igyekszik az önkormányzat pénzhez jutni, hogy a tovább fejlesztést biztosíthassa a községnek. Új szociális konyha épült, mely az iskola, óvoda gyermekeinek étkeztetése, ellátása mellett étteremként is szolgál, kiszolgálva a község lakóit és a községünkbe érkez? turisták igényeit is.

Szintén pályázatok segítségével megtudtuk építeni Taktabáj els? szabványos játszóterét a “Kék Ibolya” játszóteret, mely igen nagy öröm a falu gyermekeinek.

A jöv?beni terveket illet?en, szeretné önkormányzatunk a kastélyudvaron található komoly épületegyüttest jelent?, annak idején lovardaként épetett, majd varrodaként hasznosított házat felújítani.

Melynek els? üteme tet?szerkezet és zár cséréje 2007 évben megtörtént. Az önkormányzat elképzelése szerint ennek újrahasznosítási terve alapján ez lehet?séget adna aközség életét felrázó szabadid? centrum kialakítására. Hatalmas alapterület?, jó elosztású, több célra is felhasználható ez az épület.

A község története jelzi, hogy a lakói kivették részüket a magyar történelmi események sodrában a népünket ért megrázkódtatásokból, de bátorságával tanúbizonyságot is tett felel?sségér?l, hajlandó a községért, a faluért élni és dolgozni.

Községünk a történelmi múlt hagyományait meg?rzi és jelenét építi. Ezért is emlékezett meg méltó ünnepség keretében a község megalakulásának 550 évfordulóján 1996.08.20-án. A köszég polgármesterasszonya elkötelezettséget vállalt a falu fejlesztése érdekében, ezért vallja:

“Hivatásod legyen élned másokért S mások boldogságában keresni a magadét!”

(Pestalozzi)

Virág Zoltánné

Polgármester